Minden nemzetnek megvan a saját helyi eledele, amit egyfajta kultusz övez. Amit minden odalátogató kipróbál. És amit minden ott élő ismer és szeret. Vagy éppen nem szeret, mert már annyira unja, hogy a csapból is ez folyik. 
Nincs mit tenni, ez a jelenség tulajdonképpen tényleg minden országban tetten érhető. Még az angoloknál is, akik állítólag nem tudnak főzni (hal és sültkrumpli, ugye...).
Persze vannak helyek, ahol sokkal könnyebb megnevezni, sőt, elismeréssel beszélni a tipikus helyi specialitásokról - lásd olaszok, spanyolok, japánok - de akár a magyar pörkölt- és gulyásipar is ide sorolható. 
Sokáig gondolkoztam, mi lehet a helyzet Németországgal. Viszonylag hagyományos kajákat esznek, és mivel többnyire állati toleránsak, rengeteg jó idegen-konyha is jelen van náluk. Persze aztán beugrott, mi az, ami minden boltban hegyekben áll, és eddigi összes németországi utam során én is ettem: a virsli.

Vitatkozhatunk persze azon, hogy amit ők wurst néven emlegetnek, az most inkább a magyar virsli, vagy a kolbász kategóriába tartozik, de nekem egyértelműen az előbbi.
Ha pedig Berlinben járunk, gyakorlatilag folyamatosan szembejön velünk az igazi autentikus német étel. 
Igen, Berlin a virsli egyik hazája (talán Frankfurt a másik?), különösképpen a currywurst névre hallgató változatára asszociál mindenki, amikor szóba kerülnek az itteni étkezési lehetőségek. Még múzeuma is van a városban!

Ennek megfelelően rengeteg virsliárus bódé van elszórva városszerte, ahol kifejezetten barátságos árakon kaphatunk mindenféle kolbász jellegű dolgot. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy ha csak néhány napot töltünk a városban, melyik az a hely, amit mindenképpen érdemes felkeresnünk, ha ki szeretnénk próbálni az igazit. 
Történészek egyik ajánlása - és most már az enyém is - a Konnopke's Imbiß. A büfé (az imbiss, akármilyen helyesírással írjuk is, lényegében egy büfészerű kis éttermet jelent) a belvárostól kissé északabbra, a Schönhauser Alle-n található - az igazán ismert nevezetességek közül az Alexanderplatzhoz van talán a legközelebb. Mivel a berlini tömegközlekedés fantasztikus, a központi helyekről szinte bármivel elérhető néhány perc alatt. Leggyorsabban metróval, ami pont itt, az Eberswalder Straße megállóhelynél jön fel a felszínre, és változik hirtelen magasvasúttá.

A Konnopke pedig lényegében a magasvasúti pálya alatt helyezkedik el - fentről az U-bahn, oldalról autók, buszok, villamosok - és persze a currywurstra éhes vendégek veszik körül: igazi nyüzsgő hely. 
De ez semmit sem von le a hely értékéből, valószínűleg úgysem romantikus vacsorára érkezünk ide. 

És akkor most jöhetne a hosszú leírás arról, hogy a büfé alapítója, Max Konnopke már 1930-ban megalapozta a virslibizniszt az akkor forradalminak számító kolbászos standjával, illetve, hogy ez volt 1960-ban Kelet-Berlin első currywurst helye, és emiatt mennyire átjárja a történelmi hangulat az egész környéket. 
Természetesen, ha már napok óta várost nézünk, és éppen ebédelni jövünk el ide, a legkevésbé sem fog érdekelni mindez, csak egy dolog.
A virsli. 
Amiből itt tekintélyes választék van. Természetesen az "alap" currywurst-sültkrumpli kombón kívül mindenféle mást is ki lehet próbálni, mint például a bockwurst, vagy a bratwurst, de első körben én mindenképpen maradnék a klasszikus vonalnál. 
És hogy milyen? Nehezen tudnék különbséget tenni a többi, kevésbé neves helyen próbált, és az itt kóstolt virslik között, ami esetünkben nem feltétlenül gond, ugyanis mindegyik teljesen rendben volt. Kérhető karikákra vágva, vagy egészben, ízre pedig finom. Mint ahogy finom a currys, ketchupos szósz amivel leborítják - a sültkrumplit meg viszonylag nehéz elrontani. A kiszolgálás nagyon gyors, az árak semmivel sem magasabbak, mint a kevésbé népszerűsített helyeken, és szerintem tök jó érzés leülni a metró hídjának árnyékában, és ebéd közben elmerengve nézni a környező berlini nyüzsgést. 

Mindenkinek javaslom kipróbálásra!